udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15
találat
lapozás: 1-15
Intézménymutató:
Magyar Honvédség
1990. december 18.
Nemrégiben Borsits László altábornagy, a magyar honvédség vezérkari főnöke meghívására Budapestre látogatott Vasile Ionel vezérezredes, a román hadsereg nagyvezérkari főnöke, megbeszélésük után aláírták a két hadsereg közötti együttműködési megállapodás függelékét. Ez alkalommal Für Lajos honvédelmi miniszter aláírta az egyezményt /dec. 14-én/, majd Bukarestben Victor Stanculescu védelmi miniszter is aláírta, így hatályba lépett a katonai egyezményt írt alá, amely hozzá fog járulni a bizalom növeléséhez. /Magyar-román katonai együttműködési egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ 1993. október 18.
Az Országgyűlés tavaly szavazta meg azt a törvényt, amely a második világháború alatt életüktől megfosztottak kárpótlására vonatkozik. E törvény értelmében, mivel a második világháború alatt Magyarországhoz tartozott Észak-Erdély, a kárpótlásban részesednek romániai állampolgárok is. A kárpótlásról Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke kifejtette: erdélyi viszonylatban mintegy 30-35 ezer kárpótlásra jogosultat tartanak számon. A kárpótlásra szánt összeg meghaladja a hétmilliárd forintot. Annak idején románok is a magyar honvédség tagjaiként harcoltak, ezért a kárpótlás őket is megilleti. A várható erdélyi igénylők 70 százaléka magyar, 30 százaléka román. /Kárpótlás román állampolgároknak. = Magyar Nemzet, okt. 18./ 1994. március 9.
Deák János altábornagy, a magyar honvédség parancsnoka Dumitru Cioflina altábornagy, a román hadsereg vezérkari főnöke meghívására márc. 6-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Aláírták a két hadsereg közötti 1994. évi együttműködési tervet, majd Deák János márc. 9-én találkozott az új védelmi miniszterrel, Gheorghe Tincával. Deák János látogatásáról a román sajtó nem adott hírt, Tinca sem tett erről említést a vele készült interjúkban. Az új védelmi minisztert márc. 8-án iktatták be hivatalába. - A román sajtóban támadták az új védelmi minisztert. Horia Rosu, a Liberális Párt `93 elnöke kijelentette, hogy Tinca személyében a Securitate egyik tagja tölt be miniszteri tisztséget. /Magyar Nemzet, márc. 10./ Deák János a Romániai Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy viszonozta Cioflina 1992-es látogatását. 1993-ban nem volt ilyen szintű látogatás a két fél között. A cél az együttműködés, a katonai kapcsolatok folyamatosságának biztosítása. A román fél arról tájékoztatott, hogy a jövőben kivonják a rendszerből a harcászati rakétákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ 1995. október 4.
Okt. 4-én Gheorghe Tinca védelmi miniszter Budapesten találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Kovács László elmondta, hogy a megbékélés egybeesik a kormányprogrammal, sőt az MSZP választási programjában is szerepel. A megbékéléshez nélkülözhetetlen a feszültséget okozó kérdések rendezése. Tinca elmondta, hogy 240 ezerről az ezredfordulóra 190 ezerre csökkentik a román hadsereg létszámát /a magyar honvédség létszámát 90 ezerről már 1998-ra 60 ezerre csökken/. Magyar részről felvetették, hogy a román oktatási törvény és a nemzeti jelképekről hozott jogszabály sérti a kisebbségek jogait. Tinca szerint tekintettel kell lenni a többségi nemzet érzékenységére. Keleti György honvédelmi és Gheorghe Tinca védelmi miniszter közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy a két ország nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, a két miniszter közös levelet írt William Perry amerikai védelmi miniszternek, hogy tájékoztassák őt a magyar-román katonai kapcsolatokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ 1996. február 12.
A Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége jelentést készített "Hogyan alkalmazzák a 118/1990-es törvényrendeletet Maros megyében" címmel. Ebből kiderül, hogy Maros megyében 3500 ember esetében elzárkóztak a kedvezmények megadásától és a havi pótlék kifizetésétől, annak ellenére, hogy hadifoglyok voltak. Az indoklás: a magyar honvédség katonáiként estek fogságba. Hiába tiltja ezt a diszkriminációt a törvény. /Zsehránszky István: Maros megyében diszkrimináció van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ 1996. március 18.
A Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége vezetősége reagált a Romániai Magyar Szóban megjelent írásra: Maros megyében 3000-3500 személy kérelmét elutasították, nem kaphatták meg a 118/1990-es törvény rendelkezése értelmében járó jogokat, azon a címen, hogy nem a román hadseregben, hanem a magyar honvédségnél szolgáltak. Ez diszkrimináció, mert törvényellenes volt a döntés /más megyében megkapták a volt hadifoglyok, annak ellenére, hogy a honvédek voltak/, hiába fellebbeztek az ügyészséghez, nem kaptak választ. Most újból beadták a fellebbezést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Előzmény: 261, 311. sz. jegyzet 1996. március 23.
A Csíki székelyek külön veteránszövetséget hoztak létre, mert nem tudtak hozzájutni a törvényesen járó juttatásokhoz. Hajdú Gábor szenátor elmondta, hogy szenátori irodája közreműködésével 2500 volt frontharcos kérelmét összegyűjtötték, majd a magyar honvédség budapesti katonai levéltárához fordultak, hogy adják meg az igazolásokat. Keleti György honvédelmi miniszter romániai látogatásán román kollégájával megegyeztek, hogy mindent megtesznek a háborús veteránok problémájának megoldására. Meglepetésükre, nyilatkozta Hajdú Gábor, a válaszok nagyot késve és szórványosan érkeztek. Érthetetlen, hogy a válaszok 90-95 százaléka nemleges. A pozitív válaszok pedig nem tartalmazták a román előírásokhoz nélkülözhetetlen tájékoztatást. Igazolásukban kikerülték a frontszolgálatot, holott éppen erről kérték a megerősítést. Végül Hajdú Gábor személyesen is járt ebben az ügyben Budapesten, a Fekete Sas utcában. Azt a felvilágosítást kapta, hogy valóban van olyan irattár, ahol a szükséges nyilvántartások megvannak, de - azzal ők nem tartanak kapcsolatot. Hajdú Gábort felháborította ez a válasz. /Zsehránszky István: Két hivatal között... a temetőben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./1996. április 11.
Háromnapos romániai látogatását ápr. 11-én befejezte Németh Sándor altábornagy, a magyar honvédség vezérkari főnöke. Tárgyalt Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel is. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó haderő-átalakításról. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./ 1996. április 13.
Háromnapos romániai látogatását befejezte Németh Sándor altábornagy, a magyar honvédség vezérkari főnöke. Kíséretével megbeszélést folytatott Cioflina hadtesttábornokkal, megtekintett egy hegyivadász dandárt Curtea de Argesben, egy páncélos főiskolát Pitesti városában, és látogatást tett a katonai akadémián is, tárgyalt Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel is. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó haderő-átalakításról. A látogatást záró közös sajtóértekezleten Cioflina és Németh méltatta a két hadsereg közötti mintaszerű együttműködést. Cioflina szerint egyik vagy másik ország korábbi felvétele a NATO-ba nem vezetne a közöttük való kapcsolatok megromlására. A magyar vendég kizárta a Varsói Szerződés feltámasztását, vagy Magyarország részvételét valamilyen hasonló szervezetben. /Németh Sándor magyar vezérkari főnök látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr.13./1996. július 26.
Általában nem szokott válaszolni a személyét ért támadásokra, írta Borbély Imre, mert "a magyar nemzet sorskérdéseit nem kell a magyarság ellenségeivel megvitatni. Bodor Pálnak a Szabadságban megjelent támadása viszont megkérdőjelezi a magyarságot átszelő törésvonalat. "Ez a törésvonal a magyarság közösségi érdekeit védő és az ettől eltérő érdekű magyarok között feszül." Alapkérdés: van-e magyarellenes magyarországi gazdasági, média- vagy politikai hatalom? 1988-89-ben beindult a vadprivatizáció, amit az akkori ellenzék politikai-gazdasági átmentésnek nevezett. Létrejött egy oligarchia, amelynek számottevő része méltán tarthat a mai napig egy igazságosabb újraelosztástól. A globalista, multinacionális pénzügyi és ipari hatalom részévé vált magyar gazdasági elit egzisztenciálisan ehhez a hatalomhoz, nem pedig a nemzet érdekeihez kötődik. Egy ponton ezzel szöges ellentétben áll, ez a bizonyos pont a középosztály léte és megerősödése.A középosztály mindenhol az országhoz kötött. - A globális hatalom a szociális államot támadja meg. Magyarországon ez a hatás eleve meggátolja a szociális állam kialakulását, helyette egy erősen polarizált dél-amerikai modell látszik megvalósulni. Érthetetlen tehát, hogy egy baloldali gondolkodó a globalista hatalom és a helyi érdekek között tátongó törésvonalra ne figyeljen fel. Ennek a hatalomnak a fő célkitűzése "a média kisajátítása, mert ezen keresztül vetheti be ideológiai fegyvereit, a kozmopolita baloldali liberalizmust, azzal a céllal, hogy a helyi /országos, nemzeti/ érdek védelmét gyengítse." A magát átmentő oligarchiának "politikai kiszolgálói valószínűleg minden pártban jelen vannak. Hangadó szerephez viszont az SZDSZ-ben, valamint az SZDSZ-szel csereszabatos MSZP-s szociál-liberális szárnyban jutottak." Leszögezhető, hogy a nemzet érdekeitől eltérő erők léteznek Magyarországon és 1994-től a politikai hatalomgyakorlásban jelen vannak. A hatás nem maradt el.Az SZDSZ kultúrpolitikája a hagyományos értékeket rombolja, a média zavartkeltő, lásd Pokol Béla Médiahatalom című könyvét, a magyar honvédséget módszeresen bomlasztják. Az utóbbi időben "a szociál-liberálisra festett propaganda-apparátus mindinkább a határon túli magyarok ellen irányuló magyar államsovinizmust szítja." Bodor Pál "egy kilenc hónappal ezelőtti, a fiam által írt cikkre, valamint a Duna Tv Hírmondójában fél évvel ezelőtt elhangzott kijelentéseimre most tér vissza, a világtalálkozó bagatellizálását célzó propaganda-hadjárat keretében, sajnálatos bizonyítéka annak, hogy eszközként ténykedik". /Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ Előzmény: 1150, 1187, 1197. sz. jegyzet1998. május 28.
Radu Vasile román miniszterelnök máj. 28-án közleményt adott ki arról az eszmecseréről, amelyet aznap folytatott Szőcs Ferenc nagykövettel, aki Végh Ferencet, a Magyar Honvédség parancsnokát kísérte el a kormányfőnél tett látogatására. A miniszterelnök leszögezte, hogy a beszélgetés "eloszlatott bármiféle gyanakvást az új magyar kormány megalakulásával kapcsolatban". A román miniszterelnök közleménye részletesen ismertette, mit tartalmazott a román sajtóban megjelent hírek szerint a bécsi Standardban megjelent Orbán-interjú arról, hogy Romániának "új törvényt kell kidolgoznia a magyar nyelvű oktatásról" és arról, hogy Magyarországnak meg kell védenie a szomszéd országokban élő magyar kisebbségeket, mivel az alapszerződések nem veszik figyelembe ezek fő problémáit, illetve a nagykövet válaszát, amely a Fidesz közlése alapján rámutatott, hogy az idézetek lényegében két különböző lapnak különböző időpontokban tett kijelentéseket kombináltak és a többszörös fordítás eltorzította értelmüket. A nagykövet, olvasható Radu Vasile közleményében, aláhúzta, hogy a jövendő magyar kormány tiszteletben fogja tartani a román-magyar alapszerződést és más területeken is fejleszti a román-magyar együttműködést, támogatja Románia európai és euroatlanti integrációs törekvéseit. Radu vasile leszögezte: "A magunk részéről határozottan kifejezésre juttatjuk azt a reményt, hogy a térségünk számára alapvető fontosságú román-magyar kapcsolatok minden területen továbbra is fejlődni fognak". /MTI/1998. május 29.
Végh Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka kétnapos hivatalos látogatást tett Romániában, máj. 28-án tárgyalt Constantin Degeratu román vezérkari főnökkel. A román és a magyar hadsereg közötti együttműködés kitűnő - állapították meg a tárgyalás után tartott sajtóértekezleten. A két fél eszmecserét folytatott arról, hogyan áll a hadseregreform országaikban. Tárgyaltak a kétoldalú katonai együttműködésről, ezen belül elsősorban a román-magyar békefenntartó zászlóalj felállításának előkészületeiről, végül pedig a katonai együttműködés erősítésének új módszereiről, az észak-atlanti szövetség katonai struktúráival való együttműködés technikai módszereiről, az úgynevezett interoperabilitás megvalósításáról. Végh Ferencet fogadta Radu Vasile miniszterelnök, eszmecserét folytattak a román-magyar kapcsolatokról, a magyarországi választások után kialakult helyzetről. A kormányfő a román rádióban máj. 29-én sugárzott nyilatkozatában személyesen számolt be arról, hogy sikerült eloszlatni egy - főleg a román sajtóban felkapott - állítólagos Orbán-nyilatkozat nyomán támadt mindenfajta kételyt és megerősíteni, hogy a Fidesz jövendő kormánya tiszteletben tartja az alapszerződést. Ezt követően kifejezte reményét, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden téren fejlődni fognak a magyarországi kormányváltozás után is. Végh Ferenc tárgyalt Victor Babiuc védelmi miniszterrel is, majd előadást tartott a Katonai Tudományok Akadémiáján. /Eloszlatott gyanakvás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./ A magyar küldöttség Kolozsvárra utazott, ahol az erdélyi 4. hadsereg parancsnokaival találkozott, majd Désre látogattak, ahol a gyorsreagálású dandárt ismerhették meg. /Kolozsváron és Désen járt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./1998. július 13.
A Magyar Honvédség vezérkara október végére befejezi a részletes elemzését annak, hogy a katonai kiképzési idő kormányprogramban szereplő csökkentésének milyen előnyei és hátrányai vannak - mondta el az MTI munkatársának Végh Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke hétfőn Várpalotán, ahol a magyar-román közös kiképzési gyakorlatot záró éleslövészetet tekintette meg. Végh Ferenc hangsúlyozta, a kiképzési idő csökkentése, a kérdés politikai vonatkozásai mellett rendkívül bonyolult szakmai problémákat, feladatokat is felvet. Az altábornagy szerint rendkívül alaposan meg kell vizsgálni, hogy milyen következményei lesznek például hadkiegészítési, képzési és logisztikai szempontból. Ez utóbbiak elemzése már folyamatban van, s október végére be is fejeződik. Attól kezdve a már e szakmai elemzés birtokában lévő politikusoké a döntés joga. Az MTI munkatársának arra a kérdésére, hogy a mostani magyar-román együttes kiképzési gyakorlat már a közös zászlóalj kialakításának előkészítése-e, Végh Ferenc azt válaszolta, hogy csak közvetve. A békefenntartó zászlóalj, mint rámutatott, ugyanis összfegyvernemi függelék, Várpalotán pedig csak egy páncéltörő tüzér szakegység szakharcászati gyakorlata zajlott le. Természetesen a folyamatban ennek is megvan a maga nagyon fontos szerepe. Szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy mindkét oldalról már jó előre megismerjék egymás kiképzési módszereit, a parancsnokok felkészültségi szintjét. A közös béketámogató zászlóaljról elmondta a vezérkari főnök, hogy a két ország honvédelmi minisztere már a tavasszal aláírta az erre vonatkozó szándéknyilatkozatot, ezt azonban még mindkét ország parlamentjének is ratifikálnia kell. A vezérkari főnökök ezután írják alá a végrehajtási szerződést. Végh Ferenc véleménye szerint várhatóan a jövő év elején kezdhetik meg a két közös alegység törzseinek felkészítését arra, hogy bizonyos idő elteltével alkalmasak legyenek a közös béketámogató műveletekre. (17.18 ? 130798)2002. október 16.
A vádlott neve: Wass Albert /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ címmel megjelent egy kis füzet a Pro Memoria sorozatában. Ebben eddig Szent István király intelmeinek kötete, gróf Apponyi Albert trianoni beszéde, a magyar státustörvény szövege látott napvilágot - egyebek mellett. A Wass Albert-dossziéból való dokumentumokat Szakács István Péter állította össze. Az író Wass Albertet és édesapját 1946. febr. 25- én Kolozsvárt a Népbíróság halálra ítélte - mindkettőjüket távollétükben. Ezen a "tárgyaláson" 63 vádlott fölött ítélkeztek, akik valamennyien anyaországi és erdélyi magyarok voltak: katonatisztek, földbirtokosok, gazdák, iparosok. Wass Alberték ellen az volt a vád, hogy 1940 szeptemberében, a bécsi döntés után, amikor a magyar honvédség bevonult Észak-Erdélybe, súlyos bűntetteket követtek el ezen a vidéken. A nacionalista-kommunista hatalomnak ezekkel a perekkel, a rendkívül súlyos ítéletekkel az volt a fő célja, hogy megfélemlítse a magyar lakosságot és kiforgassa vagyonukból a földbirtokosokat. Koncepciós perben hoztak ítéletet Wass Alberték ellen, kizárólag ellenük szóló tanúvallomások alapján. /Nagy Pál: "A vádlott neve: Wass Albert". = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./2002. december 14.
Gocz József /Sepsiszentgyörgy/ veterán frontharcos könyve /3006 év hadifogságban, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ alapmunkának számít, háromszéki viszonylatban mindenképpen. A szerző ugyanis Háromszék megye minden egyes településéről összesítette a második világháborúban frontot és hadifogságot megjárt háromszéki férfiak személyi adatait, mégpedig székenként, ezeken belül pedig helységenként. A magyar honvédség központi irattárának parancsnoka által közzétett adatok alapján összeállított munkájának eredeti iratanyagát pedig a Székely Nemzeti Múzeumban helyezte letétbe. 108 helységben 1544 nevet talált, olyanokat, akik összesen 3006 év hadifogságot szenvedtek. Innen a kötet címe. /(benkő): Könyvet vegyenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./
lapozás: 1-15